Kendőzetlenül a multifokális lencsékről…
Amikor már különböző távolságokra eltérő dioptriákat kell viselnünk, akkor egy hagyományos egyfókuszú szemüveglencse nem nyújt teljes komfortot.
Ilyenkor több megoldás is létezik: vagy különböző erősségű szemüvegeket cserélgetünk attól függően, hogy közelre, munkatávolságra vagy távolra szeretnénk élesen látni, vagy multifokális -más néven progresszív- lencsére váltunk.
Kezdjük az alapokkal:
Az egyfókuszú lencséknek, -ahogy a neve is mutatja- egy optikai középpontjuk van, és a lencse teljes felületén bárhol mérjük, ugyanazt az értéket látjuk. Leegyszerűsítve: a közepén, a tetején, a szélein és az alján is ugyanakkora a dioptria.
A multifokális lencsék esetében a dioptriák egy láthatatlan, homokórához hasonló csatornában helyezkednek el oly módon, hogy a lencsék felső részén a távoli, kicsit lejjebb a köztes távolsághoz való (pl. monitor- vagy ügyféltávolság), míg legalul az olvasáshoz szükséges dioptriák találhatóak. Mindezt természetes hatású, finom, észrevétlen átmenettel kapjuk, zavaró képugrás nélkül.
A különböző progresszív lencsék komfortja is eltérő: a látómező szélessége befolyásolja a kényelmes hordhatóságot. Minél szélesebb a csatorna, annál kisebb széli „dioptriamentes” terület marad, és ezáltal kevesebb kompromisszumot igényel a megszokás, mivel jóval kevesebb horizontális fejmozdítás szükséges ahhoz, hogy élesen lássunk.
Nem árulunk zsákbamacskát: megszokásához, használatának megtanulásához motiváció, kitartás és türelem kell. Ha ezekkel nem rendelkezünk a mindennapokban, akkor meggyűlhet a bajunk ezzel a lencsetípussal. A türelemhez és a kitartáshoz nem tudok „hozzáadni”, de a motivációról szívesen ejtek pár szót néhány példán keresztül.
Motiváció
Mi lehet motiváló esetünkben? Pédául az, ha megelégeljük a szemüveg csere-berét, továbbá fárasztó, hogy mindig figyelnünk kell arra, hogy állandóan két-három különböző szemüveg legyen nálunk, akárhová megyünk. Vagy például a munkakörülményeink nem engedik, hogy folyton folyvást cserélgessük a szemüvegeket. Gondoljunk csak a fogorvosokra vagy a könyvelőkre: egyik pillanatban 30-40 cm távolságra dolgoznak, a következőben már 60-70 cm-re kell tekinteniük, de ezen kívül élesen kell látniuk autóvezetés közben is. Rengeteg energiát megspórolhatunk magunknak egy jól beállított, minőségi multifokális szemüveggel, amivel csak annyi dolgunk van, hogy reggel belebújunk, este pedig tokba tesszük. A kettő között pedig élesen látunk minden percben, minden távolságra.
És akkor jöjjön a feketeleves. Kinek nem ajánlom a progresszív lencséket?
Először is nagyfokú amblyopiásoknak (tompalátóknak) és a monoculus (egyszemű) pácienseknek. Nem szorul különösebb magyarázatra, amennyiben tudjuk, hogy a kétszemes együttlátás (binocularitás) elengedhetetlen feltétele a viseletnek. Továbbá nem ajánlom a türelmetlen, örök elégedtelen vagy kolerikus alkatú ügyfeleknek sem. És ami a legfontosabb: 15 éves szakmai tapasztalatom alapján azoknak sem szoktam javasolni, akik elmesélik, hogy a barátnőjüknek, a szomszédjuknak, anyósuknak és a postásnak sem vált be a multifokális szemüveg. Egy negatív benyomás ugyanis sokkal erősebb tud lenni, mint hinnénk, és nehezebben is vesszük az esetlegesen felmerülő akadályokat.
Végezetül tehát 3 nagyon fontos dolgot jegyezzünk meg a progresszív lencsékről:
1.: Legyünk nyitottak az újra, és bízzunk a látszerészek szakértelmében!
2.: Csak akkor vágjunk bele, ha kellő motivációval és kitartással rendelkezünk!
3.: Élvezzük a lencsék nyújtotta szabadságot, és értékeljük az új szemüvegünk által megspórolt időt és energiát! 🙂